Környezet, élőhely

aug32025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Keressük az Év Szentélyerdejét – Szavazz, és segíts megőrizni élő örökségünket!

Élőhely védelem, Környezet, élőhely, Közösségi kezdeményezések, Pályázatok, versenyek

A WWF Magyarország elindította az „Év Szentélyerdeje” kampányát, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet hazánk különleges, évszázados erdőire. Ezek a területek nem csupán fák gyűjteményei, hanem valódi élőhelyek, ahol akár 140–200 éves famatuzsálemek is élnek – a természeti örökségünk igazi ikonikus képviselői. Most rajtad a sor: szavazz a döntős erdők egyikére, és segíts eldönteni, melyikük legyen 2025 közönségkedvence! Kép forrása: WWF.hu 🌲 Miért fontosak a szentélyerdők? A szentélyerdők olyan háborítatlan, különleges ökoszisztémák, amelyekben a természet zavartalanul működhet. Ezek a területek nemcsak élőhelyet nyújtanak számos ritka fajnak, hanem egyfajta időkapuként is működnek – megőrizve az erdők természetes szerkezetét és ritmusát. 🗳️ Hogyan szavazhatsz...

júl232025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Fecskék Magyarországon – Miért fontosak, hogyan segíthetjük őket?

Élőhely védelem, Fenntarthatóság és környezetvédelem, Környezet, élőhely, Vadállatok védeleme

A fecskék évezredek óta élnek együtt az emberrel. Jelentős szerepük van az ökoszisztémában, különösen a rovarok, így többek között a betegségeket terjesztő szúnyogok természetes gyérítésében. Mégis, az elmúlt évtizedekben számuk drasztikusan csökkent Magyarországon – a fészkelőhelyek felszámolása, az intenzív mezőgazdaság, rovarirtók és a klímaváltozás következtében. Füsti fecske / Kép forrása: https://www.tiszatoelovilaga.hu/ 🟦 Milyen fecskefajok élnek Magyarországon? Hazánkban három rendszeresen fészkelő fecskefaj él: Füsti fecske (Hirundo rustica)– Hosszú villás farkú, istállókban, melléképületekben fészkel. Molnárfecske (Delichon urbicum)– Fehér hasú, fényes fekete hátú madár, házak eresze alatt zárt agyagfészkeket épít. Partifecske (Riparia riparia)– Homokos...

júl232025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Galambbefogás Budapesten: Élve fogó csapdák és szabályozás

Ember vs állat, Környezet, élőhely

Miért szükséges a galambbefogás? Budapesten a házi galamb (Columba livia domestica) túlszaporodása komoly gondokat okoz: rontja a városképet, szennyezi az épületeket, köztereket, és különböző betegségek terjesztésének kockázatát hordozza. A galambürülék savas kémhatása miatt rongálja az épületek homlokzatát, erkélyeket, szobrokat. Ezért a galambpopuláció szabályozása közegészségügyi kockázatot jelent (ürülékük betegségeket terjeszthet, pl. salmonella, cryptococcus) városüzemeltetési, zavarja a lakók nyugalmát, és erkélyeken, tetőkön, padlásokon szennyez és állatvédelmi kérdés is. Hogyan történik a galambok befogása? A galambok befogása jellemzően élve fogó csapdákkal történik. Ezek a csapdák úgy vannak kialakítva, hogy a galambok könnyen bejuthatnak, de onnan már nem t...

júl182025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Az első elültetett fától a zöld jövőig: Miért fontos, hogy vigyázzunk az erdeinkre?

Élőhely védelem, Fenntarthatóság és környezetvédelem, Klímaváltozás, Környezet, élőhely

📜 Az első elültetett fa: kezdet a történelemben Bár nehéz pontosan meghatározni, mikor ültette el az emberiség az első fát szándékosan, történelmi bizonyítékok alapján már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is végeztek tudatos erdőtelepítéseket. I.e. 2000 körül datolyapálmákat, fügefákat és más hasznos növényeket ültettek a települések közelébe, nemcsak élelemforrásként, hanem árnyékolás és talajvédelem céljából is. A világ egyik első ismert, ember által létesített ligete az ókori Kína területén, a Zhou-dinasztia idején keletkezett (i.e. 1000 körül). Itt már szelektíven ültettek fákat a mezőgazdasági területek védelme és a terméshozam növelése érdekében. 🌿 Sri Maha Bodhi – a világ egyik legősibb elültetett fája 📍 Helyszín: Anuradhapura, Sri Lanka 📅 Ültetés éve: i. e...

júl92025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Ritka vendég az Alföldön: fakó keselyűt láttak Körösladány közelében

Fő hírek, Hazai hírek, Környezet, élőhely, Ritka állatfajok, Történetek, érdekességek, Vadállatok védeleme

Egy rendkívül ritkán megfigyelhető madár, a fakó keselyű (Gyps fulvus) bukkant fel az Alföldön, Körösladány határában. A Körös-Maros Nemzeti Park közlése szerint a madarat június 2-án egy erdész fotózta le. Ez a hatalmas ragadozó madárfaj főként a Balkán sziklás területein él, ahol sziklapárkányokon költ. Magyarországhoz legközelebb Horvátországban fészkel, hazánkban csak ritka kóborlóként jelenik meg. A fakó keselyű az egyik legnagyobb madarunk: szárnyfesztávolsága akár 2,5 métert is elérhet, súlya pedig meghaladhatja a 11 kilót. Ahogy a többi keselyű is, ő is dögevő: erős, kampós csőre és csupasz feje, nyaka kifejezetten alkalmassá teszi arra, hogy a tetemekből táplálkozzon anélkül, hogy a tollazata bepiszkolódna. Kép forrás: Pálfi Norbert / Önök küldték - ng.24.hu Magasa...

júl82025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Miért veszélyes kültéren használni légypapírt és egérragasztót? – Madarak és denevérek is áldozatul eshetnek

Környezet, élőhely, Vadállatok védeleme

A különböző ragasztós csapdák, mint a légypapír vagy az egérragasztó, első ránézésre praktikus, vegyszermentes megoldásnak tűnhetnek a nem kívánt rovarok és rágcsálók ellen. Azonban kevesen gondolnak arra, hogy ezek a ragasztós felületek kültéren súlyosan veszélyeztetik a vadon élő állatokat, köztük a madarakat, denevéreket és hasznos rovarokat is. Madarak és denevérek a csapdában Kültéri használat esetén a ragasztós lapokra könnyen ráragadhatnak madarak, például cinegék, rigók, sőt, éjszaka tájékozódó denevérek is. A csapdák vonzzák a rovarokat, ami odacsalogatja a rovarevő állatokat is, így ők is áldozatul esnek a csalinak. A ragasztóba ragadt állatok gyakran nem tudnak kiszabadulni, és hosszan tartó szenvedés után pusztulnak el. Sérülhet a tollazatuk vagy bundájuk, ami miatt ké...

júl52025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Fejlesztések kezdődnek a Kis-Balaton egyedülálló természeti területén

Élőhely védelem, Fő hírek, Hazai hírek, Környezet, élőhely

A Kis-Balaton térségében egy jelentős, 341 millió forintos természetvédelmi beruházás indul, amely közel 1365 hektáron javítja az élőhelyek állapotát és segíti a természeti értékek megőrzését – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projekt hivatalos megnyitóján Zalakomáron. A fejlesztés a KEHOP Plusz pályázati program részeként valósul meg, a Natura 2000 hálózathoz tartozó, fokozottan védett Zalavári belvízöblözet területén. A cél az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízgazdálkodásának fejlesztése, hogy ezek az értékes élőhelyek hosszú távon fennmaradhassanak. A területen jelenleg is folyik legeltetés: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság magyar bivalyokkal tartja karban a gyepeket, mintegy 100 egyed segítségével. A mostani projek...

júl52025 by KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi EgyesületNo Comments

Kutyabarát kert: így alakítsd ki biztonságosan és örömtelien

Környezet, élőhely

🐾 Kutyabarát kert: így alakítsd ki biztonságosan és örömtelien A kutyabarát kert nem csupán a házi kedvenc kényelmét szolgálja, hanem a gazdi nyugalmát is: nem kell aggódni a mérgező növények, éles tárgyak vagy veszélyes sarkok miatt. Egy jól megtervezett kutyabarát kert biztonságos, szórakoztató és könnyen tisztán tartható. ✅ Alapvető szempontok 1. Biztonságos kerítés Minimum 1,5 méter magas kerítés ajánlott, hogy a kutya ne ugorhasson ki. Fontos, hogy ne legyenek alatta ásási lehetőségek. Ha a kutya hajlamos szökni, érdemes az alsó részén betonalapot vagy földbe ásott rácsot is elhelyezni. 2. Árnyékos pihenőhelyek A kutyák érzékenyek a túlmelegedésre, így biztosítani kell nekik árnyékos, hűvös helyet. Lehet ez fa, bokor, kutyaház vagy á...