szerda, augusztus 27Lényeges hírek

Jog és etika

Mit jelent a jó gazda gondossága? – Jog és felelősség az állattartásban

Mit jelent a jó gazda gondossága? – Jog és felelősség az állattartásban

Jog és etika
Az állattartás öröm, de egyben komoly felelősség is. Nem véletlen, hogy a magyar jogszabályok is meghatározzák, hogyan kell bánnunk az állatainkkal. A „jó gazda gondossága” nemcsak egy elvont fogalom, hanem egy törvényben rögzített viselkedési mérce, amely minden állattartóra vonatkozik. De mit is jelent valójában „jó gazdának lenni”? És miben áll a „jó gazda gondossága”? Ezt mutatjuk most be részletesen. Ki a jó gazda? A „jó gazda” olyan személy, aki felelősen, tudatosan és gondoskodó módon tart állatot. Nemcsak kielégíti az állat alapvető szükségleteit, hanem figyelemmel kíséri annak fizikai és mentális állapotát, és aktívan törekszik jólétének biztosítására. A jó gazda: Megfelelő táplálékot, ivóvizet és mozgásteret biztosít Ismeri az adott faj és fajta igényeit Gon...
Koldulás, adománygyűjtés és az új szabályozás: mit érdemes tudni?

Koldulás, adománygyűjtés és az új szabályozás: mit érdemes tudni?

Állatvédelmi szabályozások, törvények, Jog és etika
Az utcai pénzkérés és az adománygyűjtés gyakran összemosódik a közvéleményben, ám jogi és társadalmi értelemben komoly különbségek vannak közöttük. A témát új megvilágításba helyezte a 2025-ben elfogadott és kihirdetett 2025. évi LXVI. törvény, amely a koldulás állattal való formáját is külön szabálysértéssé nyilvánítja. Emellett figyelemre méltó példa a Fedél Nélkül magazin által működtetett adománygyűjtő kampány, amely az „Utcáról Lakásba!” program részeként zajlik – szigorú belső szabályzattal. Mi a különbség a koldulás és az adománygyűjtés között? A koldulás fogalma a magyar szabálysértési törvény (2012. évi II. tv.) 185. §-a alapján olyan közterületi pénzkérést jelent, amely során az érintett járókelőket közvetlenül szólítja le pénzért, esetlegesen gyermeket vagy állatot (2025....
Miért fontos, hogy az állatok is kapjanak személyiségi jogokat?

Miért fontos, hogy az állatok is kapjanak személyiségi jogokat?

Állatjogok fejlődése világszerte, Jog és etika
Egy érzékeny és sürgető kérdésre keressük a választ: szükség van-e arra, hogy bizonyos – különösen magas szintű értelemmel, öntudattal bíró – állatok személyiségi jogot kapjanak? Cikkünk első részében bemutatjuk, miért lenne ez jelentős előrelépés, mire hivatkoznak a jogelméleti érvek, és hol vannak már történelmi precedensek. 📚 Jogelméleti háttér A jogi személyiség koncepciója A jogban a „személy” nem azonos az emberrel, hanem olyan entitást jelöl, amely jogokat és kötelezettségeket szerezhet — ilyenek például vállalatok, folyók, templomok is. Bundel-elmélet és alapvető jogok Ethan Prall (Cornell Law Review) szerint az állatok már most is részesülnek, vagy legalábbis jogosultak lehetnének legalapvetőbb jogokra — élethez, testi épséghez, szabadsághoz –, és az idővel ...
Történelmi döntés Mexikóban: betiltják a delfin- és tengeri emlősbemutatókat

Történelmi döntés Mexikóban: betiltják a delfin- és tengeri emlősbemutatókat

Állatjogok fejlődése világszerte, Állatvédelmi szabályozások, törvények, Fő hírek, Jog és etika, Nemzetközi hírek
Az állatjólét védelmében kiemelkedő jelentőségű lépést tett a mexikói szenátus: egyhangúlag megszavazta a delfin- és más tengeri emlősök bemutatóinak országos tilalmát. A június 23-án elfogadott jogszabály – amely 99 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül ment át – több éves kampány eredménye, amelyben aktivisták, tudósok és civilek fogtak össze a tengeri emlősök szórakoztatási célú kizsákmányolása ellen. A mostani módosítás a mexikói vadvédelmi törvényeket frissíti: ezentúl tiltott minden tengeri emlős „kitermelési célú” hasznosítása, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a környezetvédelmi minisztérium (Semarnat) tudományos kutatásként engedélyez. A tilalom egy 2022-es törvénymódosítást követ, amely már korábban célba vette a delfináriumokat és hasonló létesítményeket, de akkor erős...
Megváltozott a farkas természetvédelmi státusza az EU-ban

Megváltozott a farkas természetvédelmi státusza az EU-ban

Állatvédelmi szabályozások, törvények, Fő hírek, Jog és etika, Nemzetközi hírek
2025. július 14-én lépett hatályba az EU 2025/1237-es irányelv, amely módosította az 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelvet (92/43/EEC). Ennek értelmében a szürke farkas (Canis lupus) státusza megváltozott: az eddigi „szigorúan védett” besorolásból „védett” státuszba került, ezáltal jogi keretek között, célzott vadászat is engedélyezett lett . A rendelet végrehajtási határideje 2027. január 15. , tehát a tagállamoknak addig kell beépíteniük a módosítást saját jogrendjükbe. Ugyanakkor lehetőségük marad a szigorúbb nemzeti védelem fenntartására is . 🔍 Miért változott a státusz? A farkasállomány erőteljesen megnövekedett: kb. 11 000-ről 20 300-ra nőtt 2012 és 2023 között . Ez gyakori konfliktusokat okoz a gazdálkodók és a farkasok közt, elsősorban jószágok pusztításának fo...
„Az állatvédők miatt drága a tojás” – Miért alaptalan Trump vádja Kaliforniával szemben?

„Az állatvédők miatt drága a tojás” – Miért alaptalan Trump vádja Kaliforniával szemben?

Állatvédelmi szabályozások, törvények, Fő hírek, Jog és etika, Nemzetközi hírek, Tojástermelő állatok tartása, Tyúk
Az amerikai elnök beperelte Kaliforniát, azzal az indokkal, hogy egy állatjóléti törvény miatt túl magasra nőttek a tojásárak. Ez azonban nem felel meg a valóságnak: független jelentések és állatjogi szervezetek is megerősítik, hogy az árnövekedés fő oka a madárinfluenza-járvány volt. Brooke Rollins, az Egyesült Államok mezőgazdasági igazgatója szerint ugyan Kalifornia saját államán belül hozhat szabályokat, de ha azok más államokat is érintenek, az alkotmányba ütközhet. Trump ezért szövetségi bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a törvényeket, amelyeket túlzottan korlátozónak tart. Kalifornia 2018 óta érvényes „12. javaslata” előírja, hogy a haszonállatokat – például csirkéket – olyan körülmények között kell tartani, amelyek biztosítják jólétüket, többek között megfel...
Városi galambetetés: jó szándék, komoly következmények

Városi galambetetés: jó szándék, komoly következmények

Állatvédelmi szabályozások, törvények, Betegségek, Egészség és jólét, Jog és etika
Jogszabályi háttérrel a közös érdekek védelmében Első pillantásra a városi galambok etetése jó szándékú cselekedetnek tűnhet, valójában azonban jelentős közegészségügyi és jogi problémákat okozhat. Budapesten és más nagyvárosokban évről évre súlyos gondokat jelent a galambok túlszaporodása, amelyet leginkább az emberi etetés táplál. A Fővárosi Közgyűlés 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelete egyértelműen kimondja: „Tilos az állatok (így különösen a galambok) etetése közterületen, ha az az ingatlan, a környezet vagy az emberi egészség károsodását okozza, vagy alkalmas ennek előidézésére.” Társasházak esetén a galambok rendszeres etetése a közös tulajdonú területeken (erkélyeken, udvarokon, folyosókon) birtokháborításnak minősülhet a 2003. évi CXXXIII. törvény (Tár...