Galambbefogás Budapesten: Élve fogó csapdák és szabályozás

Miért szükséges a galambbefogás?

Budapesten a házi galamb (Columba livia domestica) túlszaporodása komoly gondokat okoz: rontja a városképet, szennyezi az épületeket, köztereket, és különböző betegségek terjesztésének kockázatát hordozza. A galambürülék savas kémhatása miatt rongálja az épületek homlokzatát, erkélyeket, szobrokat. Ezért a galambpopuláció szabályozása közegészségügyi kockázatot jelent (ürülékük betegségeket terjeszthet, pl. salmonella, cryptococcus) városüzemeltetési, zavarja a lakók nyugalmát, és erkélyeken, tetőkön, padlásokon szennyez és állatvédelmi kérdés is.

Hogyan történik a galambok befogása?

A galambok befogása jellemzően élve fogó csapdákkal történik. Ezek a csapdák úgy vannak kialakítva, hogy a galambok könnyen bejuthatnak, de onnan már nem tudnak kijutni. A befogott állatokat ezután szakszerűen elszállítják.

Élve fogó csapda – hogyan működik?

Az élve fogó galambcsapdák jellemzői:

• Többbejáratú fém ketrec, amely visszazáródó ajtókkal van ellátva.
• Etetőanyaggal (pl. magkeverék) csalogatják be a madarakat.
• A csapdák rendszeres ellenőrzést igényelnek a madarak jóléte érdekében.
• A csapdákat szakember helyezi ki, jellemzően azokon a pontokon, ahol a galambok gyakran megfordulnak (padlásterek, tetők, udvarok).

Mit mond a jogszabály?

Budapesten a galambbefogás és a galambetetés szabályozása a 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendeletben szerepel, amely a fővárosi köztisztasági és közterületi rendet szabályozza.

A rendelet galambokra vonatkozó része:

48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet, 4. § (5) bekezdés:
„Állatokat közterületet szennyező módon etetni tilos.”

Ez a tilalom azt a célt szolgálja, hogy ne ösztönözzük a madarak túlszaporodását, és ne alakítsunk ki állandó etetőpontokat, amelyek körül az állatok koncentrálódnak, piszkítanak és fertőzésveszélyt jelentenek.

Ki végezheti a befogást?

A galambok befogása közterületen vagy társasházak környezetében engedélyköteles tevékenység, amelyet kizárólag engedéllyel rendelkező szakvállalkozások vagy az önkormányzat megbízásából eljáró szakemberek végezhetnek.

A csapdázás során minden esetben figyelembe kell venni az 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok védelméről, amely tiltja az állatok indokolatlan szenvedésének okozását. Ezért fontos a csapdák rendszeres ellenőrzése, valamint a madarak kíméletes szállítása és további elhelyezése.

---

Összegzés

A galambbefogás élve fogó csapdákkal hatékony módja a városi populáció szabályozásának, de kizárólag jogszerű és állatbarát módon végezhető. A 48/1994-es fővárosi rendelet világosan tiltja a közterületi galambetetést, ezzel elősegítve a túlszaporodás megelőzését. A befogás szakszerű elvégzése nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi és esztétikai szempontból is kiemelten fontos.

---

Források:

• 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet a főváros köztisztaságáról és a közterületek rendjéről
• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
• Budapest Főváros Kormányhivatala – Közegészségügyi és állatvédelmi irányelvek
• NÉBIH: Állatvédelmi útmutató
• Interjúanyagok és gyakorlat: galambbefogással foglalkozó szolgáltatók (pl. Darázsirtás Budapest, Bio-Control Kft.)