A Kis-Balaton térségében egy jelentős, 341 millió forintos természetvédelmi beruházás indul, amely közel 1365 hektáron javítja az élőhelyek állapotát és segíti a természeti értékek megőrzését – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projekt hivatalos megnyitóján Zalakomáron.
A fejlesztés a KEHOP Plusz pályázati program részeként valósul meg, a Natura 2000 hálózathoz tartozó, fokozottan védett Zalavári belvízöblözet területén. A cél az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízgazdálkodásának fejlesztése, hogy ezek az értékes élőhelyek hosszú távon fennmaradhassanak. A területen jelenleg is folyik legeltetés: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság magyar bivalyokkal tartja karban a gyepeket, mintegy 100 egyed segítségével. A mostani projekt hatására ez a területkezelés tovább erősödik, támogatva a hagyományos, legeltetéses fenntartási módszerek megőrzését.
Korábban, 2014-ben a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer kiépítése során már történt beavatkozás a vízelvezetés érdekében: négy helyen zsilipes hidakat építettek az Ingói-berek határolótöltésébe. Most ebből két zsilipet korszerűsítenek, kézi működtetésű szerkezettel, hogy a nagyobb árvizek és hirtelen vízhozamok gyorsabban elvezethetők legyenek. A régi szivattyútelepet már elbontották, helyette két új, nagy teljesítményű szivattyút vásárolnak, így a szükséges vízszintek minden időszakban biztosíthatók lesznek a természetvédelmi és a gazdálkodási célokhoz egyaránt.
A projekt eredményeként javulnak a mocsárrétek és kaszálórétek állapotai is, továbbá megvalósulnak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések: karámok, villanypásztorok, valamint egy új létesítmény is épül a zalavári telepen, ahol az újonnan érkező állatokat el tudják helyezni. Emellett géptároló is készül a mezőgazdasági eszközök biztonságos tárolására.
A beruházás a térségben élő, ritka magyar bivalyok (korábban Festetics-bivalyokként ismert) fennmaradásához is hozzájárul. Ezek az állatok az 1940-es években még szabadon legeltek a környéken, az 1950-es évektől viszont már csak gazdaságokban tartották őket. A faj fennmaradását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mentette meg a kipusztulástól: 1997-ben az utolsó példányokat szó szerint a vágóhíd kapujából vásárolták vissza, és azóta is gondosan tenyésztik őket.
A történet megőrzéséhez hozzájárult Süli Ferenc, a Balatoni Futár egykori szerkesztője is, aki cikkeiben felhívta a figyelmet a bivalyok eltűnésének veszélyére. Rácz András hangsúlyozta: ennek a munkának köszönhetően maradhatott fenn ez az értékes hazai génállomány.
Forrás: https://kormany.hu/hirek/megujul-paratlan-termeszeti-kincsunk-a-kis-balaton