Egy nagyon fontos és sokszor felmerülő kérdésre adunk választ cikkünkben.
Magyarországon minden kutyát évente veszettség ellen oltani kell, míg Nyugat‑Európában – például Németországban, Franciaországban vagy Ausztriában – gyakran csak háromévente elegendő. Ennek több oka van:
- Járványügyi kockázat: Magyarország keleti és déli határainál aktív még a veszettség (pl. Ukrajna, Románia), ezért nálunk folyamatosan fennáll a veszély.
- Jogszabályi előírás: itthon a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet kötelezővé teszi az évenkénti oltást. Minden három hónaposnál idősebb kutyát évente egyszer kötelező veszettség ellen beoltani.
- Vakcina-hatás: bár léteznek három évig védő oltóanyagok, azokat itthon nem engedélyezik. Nyugat‑Európában viszont már használják ezeket, mivel ott veszettség‑mentes területekről van szó.
🧭 Volt-e veszettség Magyarországon mostanában?
Igen, voltak esetek:
- 2024. januárban egy macska Szabolcs‑Szatmár‑Beregben, MIlotánál veszettség miatt támadt emberre. Ez járványügyi intézkedéseket, mint oltatlan állatok vakcinázása, ebzárlat és rókavakcinázás elrendelését vonta maga után
- 2024. októberben egy kutyánál, Szamosbecsen is kimutatták a vírust a román határ közelében. Ezzel kapcsolatosan ebzárlatot, fokozott felügyeletet és hatósági intézkedéseket rendeltek el a térségben
Ezek az esetek azt mutatják, hogy a járványveszély nem múlt el, különösen a határ közeli területeken. A Nébih 2022 szeptembere óta összesen 37 veszettségesetet regisztrált, túlnyomórészt rókákban, de egyre több háziállat érintett. Indokolt az éves kötelező veszettségoltás, különösen kutyák esetében – de macskáknál is ajánlott.
🐾 Kutyaharapás esetén: mi a teendő?
Orvosi szempontból
- A legnagyobb veszély a veszettség, valamint a sebbe jutó baktériumok.
- Azonnal fertőtleníteni kell a sebet, majd orvoshoz kell fordulni.
- Ha az oltási igazolvány nem áll rendelkezésre, vagy az állat ismeretlen:
- Az orvos jelzést tesz az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé, akik megszervezik a veszettség-elleni oltássorozatot.
- Ha az állat gazdája ismert, akkor akkor is 14 nap megfigyelés kell, még érvényes oltás esetén is.
- A bakteriális fertőzések miatt a sebet rendszerint sebészileg feltárják, antibiotikummal kezelik, és a harapott személynek Tetanusz-emlékeztető oltás is jár.
Fő üzenet: a veszettség halálos, nem játék – vegyük komolyan!
🧠 A veszettség tünetei emberben és állatban
Embernél:
- Láz, fejfájás, rossz közérzet
- Harapás körüli bizsergés, fájdalom
- Nyelési nehézség, görcsös fájdalom
- Szorongás, zavartság, hallucinációk
- Végül bénulás, kóma és halál
🛑 Ha a tünetek már kialakultak, a betegség szinte mindig halálos! Ezért életmentő a megelőző oltás.
Állatoknál:
- Szokatlan viselkedés (pl. túlzott barátságosság vagy agresszió)
- Nyálzás, hangképzési zavarok
- Rágási kényszer, tántorgó járás
- Fény- és víziszony
- Bénulás, halál
⚖️ Jogi következmények
Büntetőjogi felelősség
- Ha a harapás nyolc napon belül gyógyul, közigazgatási bírság és szabálysértési eljárás indulhat a tulajdonos ellen.
- Ha maradandó fogyatékosságot okoz (pl. ujj leharapása), akár 3 évig, életveszély esetén pedig 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható (Btk. 164. §).
- A fentiekről rendelkezik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. §-a (testi sértés).
- A Btk. 164. § (1) bekezdése értelémben: Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A Btk. 164. § (3) bekezdése rögzíti továbbá, hogy ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás okozása esetén pedig a Btk. 164. § (6) bekezdés d) pontja alkalmazandó.
Szabálysértési felelősség
- Adott esetben felmerülhet a szabálysértési felelősség is. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabálysértési törvény) 193. §-a rendelkezik a veszélyeztetés kutyával szabálysértés tényállásáról.
- A Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében aki a felügyelete alatt álló kutyát
- a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
- b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
- c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,
- d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,
- szabálysértést követ el.
- A Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében továbbá aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
- A Szabálysértési törvény 193. § (3) bekezdése alapján: E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.
- Végül a Szabálysértési törvény 193. § (4) bekezdése kimondja, hogy a 193. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
- FONTOS!!!! A szabálysértési eljárást előbb kell kezdeményezni, mint az állatvédelmi bírságra vonatkozó közigazgatási eljárást.
Közigazgatási eljárás
- A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklete rögzíti az eb által okozott sérülés jogkövetkezményeit, amelyek egyrészről az eb által okozott sérülés kimenetelétől, másrészről az eb által okozott sérülés körülményeitől függenek.
Polgári jog
Az állattartó köteles megtéríteni minden okozott kárt (pl. orvosi költségek, ruhapótlás, kiesett jövedelem), kivéve, ha bizonyítja, hogy nem tehető felelőssé az eseményért (Ptk. 6:562. §).
A Ptk. kommentár rögzíti, hogy a veszélyes állatnak nem minősülő állatok (például háziállatok) károkozásáért az állattartó akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Az állattartó tehát erre való utalás nélkül, de a kártérítés általános szabályai [6:519. §] szerint felel az állat által okozott kárért. Az önálló felelősségi szabály megfelel a felelősség általános szabályának azzal, hogy a kimentést az jelenti, ha az adott felelősségi formának megfelelően az állatot tartó bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
A kutyatámadásokkal, harapásokkal kapcsolatos szabálysértési, büntető – vagy polgári eljárásokban egyértelműen kiemelt jelentősége van a bírói döntés meghozatalánál az orvos szakértői véleménynek (sebesülés súlyossága, maradandó fogyatékosság megállapítása stb.), valamint sok esetben a helyszíni szemlének is (pl. kerítés megfelelőségének vizsgálata, figyelmezető felirat elhelyezése stb.).
👉 Oltasd be kutyádat és macskádat is!
Forrás: KOPO Csapat Állatvédő Jogvédelmi Egyesület https://www.facebook.com/kopo.csapat/posts/kutyaharap%C3%A1s-eset%C3%A9n-a-legfontosabb-teend%C5%91korvosi-szempontb%C3%B3l-k%C3%A9t-lehets%C3%A9ges-vesz/122164148942133772/