Jogszabályi háttérrel a közös érdekek védelmében
Első pillantásra a városi galambok etetése jó szándékú cselekedetnek tűnhet, valójában azonban jelentős közegészségügyi és jogi problémákat okozhat. Budapesten és más nagyvárosokban évről évre súlyos gondokat jelent a galambok túlszaporodása, amelyet leginkább az emberi etetés táplál.
A Fővárosi Közgyűlés 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelete egyértelműen kimondja:
„Tilos az állatok (így különösen a galambok) etetése közterületen, ha az az ingatlan, a környezet vagy az emberi egészség károsodását okozza, vagy alkalmas ennek előidézésére.”
Társasházak esetén a galambok rendszeres etetése a közös tulajdonú területeken (erkélyeken, udvarokon, folyosókon) birtokháborításnak minősülhet a 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) értelmében, amely előírja:
„A tulajdonostárs köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a többi tulajdonostárs jogait vagy jogos érdekeit sérti.”
Emellett közegészségügyi szempontból is aggályos a galambok etetése. Ürülékük korrodálja az építőanyagokat, szennyezi a szellőzőrendszereket és terjeszthet olyan betegségeket, mint a chlamydiosis, a cryptococcosis vagy a salmonellosis, amelyek különösen veszélyesek idősekre, gyermekekre és legyengült immunrendszerű emberekre.
Ha valaki a társasházban galambokat etet, első lépésként ajánlott a békés egyeztetés. Ha ez nem vezet eredményre, a közös képviselő hivatalos figyelmeztetést adhat ki, vagy – szükség esetén – birtokvédelmi eljárást indíthat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alapján. Súlyos esetekben a helyi önkormányzat jegyzője, illetve a járási hivatal népegészségügyi osztálya közegészségügyi intézkedéseket rendelhet el.
A galambetetés tehát nemcsak egyéni döntés, hanem közösségi felelősség kérdése is. A városi életforma közös szabályokon alapul, és ezek betartása mindenki nyugalmát és biztonságát szolgálja.