az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
2025. évi LXVI. törvény
az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
[1]
Az állatok teremtett világunk részét képezik, így a jogalkotó számára kiemelkedően fontos a védelmük. Ehhez hozzátartozik egy sajátos szemléletmód kialakítása, továbbá az állatvédelmi intézkedések népszerűsítése is. Az állatok védelme valamennyi ember közös felelőssége, ezért a jogalkotónak is feladata az állatok védelmét a társadalom minél szélesebb körében elősegíteni és megteremteni.
[2]
A hazai és a nemzetközi jogalkotásban is megjelenik azon törekvés, hogy az állatokkal összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel szemben szigorúbban lépjen fel a jogalkotó, valamint reagáljon az újfajta, az állatok érdekét veszélyeztető káros gyakorlatokra. A sajátos szemléletmód kialakításához és ahhoz, hogy az állatvédelmi szabályok feltétel nélkül érvényesülhessenek, arra van szükség, hogy a jogszabályok az állatok érdekeit szem előtt tartó, valamint a velük kapcsolatban elkövetett bűncselekmények következményeit szigorító rendelkezéseket is tartalmazzanak. Fontos továbbá elősegíteni, hogy az állam tulajdonába került állatok minél gyorsabban megfelelő elhelyezésben részesülhessenek, amennyiben előző tartási helyük, vagy a velük való bánásmód nem volt megfelelő. Az állatvédelem megteremtésével összhangban áll azon követelmény is, hogy csak olyan állattal lehessen kereskedni, mely elérte az egyéb jogszabályokban meghatározott szükséges életkort.
[3]
Az állatok érző lényként való elismerése nem csupán etikai, hanem jogpolitikai szempontból is megköveteli a velük szembeni bánásmód új alapokra helyezését. Az állatvédelmi szabályozás jogpolitikai súlyát tovább növeli, hogy a kutatási adatok szerint a magyar háztartások többsége valamilyen formában állattartó, így a társadalom jelentős hányadát közvetlenül érinti az állatok védelmének biztosítása. Az állatvédelem szempontjainak jogi megerősítése nemcsak az állatok érdekében történik, hanem a felelős, együttérző és fenntartható társadalom kiépítését is szolgálja.
[4]
Az állatok védelme megkívánja, hogy ne lehessen őket társadalmi érzékenyítés céljából kihasználni, illetve nem megfelelő körülmények között tartani. Az állattartásnak minden körülmények között egy megfontolt, felelős döntésnek kell lennie, ami nem alapulhat például egy nyereményjátékot követő vállaláson. Az állattartásról való tudatos döntéshozatal elősegítése a felelős társadalom kialakításának egyik alappillére, amely megköveteli a jogalkotótól az állatokkal való bánásmód normatív kereteinek szabályozását.
[5]
Az Országgyűlés a fenti célokat szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
1. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § Élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni tilos.”
2. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha
a) a jogszerű állattartási feltételek biztosítása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy már előre eredménytelennek mutatkozik, és
b) az állat védelme vagy végleges elhelyezése szempontjából előnyösebb,
az állatvédelmi hatóság az állatot a (2) bekezdés szerint elkobozza.”
3. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a miniszter, hogy az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
4. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (7) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „bírság és a kötelezettség teljesítésének igazolásáig állattartástól való eltiltás” szöveg lép.
5. §
Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja.
2. A szabálysértési törvény módosítása
6. § (1)
A 2012. évi II. törvény 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) gyermekkorú személy vagy
b) élő állat társaságában koldul,
szabálysértést követ el.”
(2)
Ugyanezen törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege százezer forint. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.”
7. §
A 2012. évi II. törvény 185. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.
3. A Büntető Törvénykönyv módosítása
8. § (1)
A 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„f) ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során”
(2)
Ugyanezen § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe:
„a) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva,
b) különös visszaesőként, vagy”
(3)
244. § (3) bekezdés c) ponttal egészül ki:
„c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt bűncselekményt tíznél nagyobb számú állatra”
9. §
Új alcím és 244/A. §:
Kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés
„244/A. § (1) Aki a jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól elválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Kereskedelmi mennyiség az öt vagy azt meghaladó számú kölyök.”
10. §
A 244. § (2) bekezdés e) pontjában a „belül” helyébe „belül, vagy” szöveg lép.
11. §
Hatályát veszti a 244. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész.
4. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
12. §
A 319. § új (10)–(13) bekezdésekkel egészül ki, amelyek az élőlények lefoglalásával, tulajdonátruházásával kapcsolatos szabályokat tartalmazzák.
5. Záró rendelkezések
13. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök
Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke
Forrás: Magyar Közlöny • 2025. évi 74. szám
Kép forrása: https://www.daslegal.co.in/understanding-and-protection-of-animal-rights-in-india/